1. |
WitcheR - Intro
01:44
|
|||
2. |
WitcheR - Egyedül
09:18
|
|||
|
Egyedül
Kárhozó lélekként süvöltött az őszi szél,
Ajkain vérző szavakkal egy álomról mesélt,
Mikor halott szemébe néztem, ragyogó fekete gyöngyökbe,
Sötétség vette körül, magányos álmokba temetve…
Fagyott éjszakák szülték néma bánatát,
Az erdők felett hallottam kínzó sikolyát,
Már egyetlen szomorú könnycsepp sem adhat életet a létnek,
S az összes halott emlék is, csak múlását a szépnek…
Ha lelkének lángja még mindig égne,
Ha újra az én szemeimbe nézne,
Magányomban üvölteném belül,
Hogy mennyire fáj az éjszaka egyedül…
Kerestem végtelen ködben, a sötét ég alatt,
De csak álmokat találtam, ami még megmaradt,
Most üres szobákban álmodom tovább azt, ami rég’ elveszett,
Mert magamat gyűlölni talán, de magamnak hazudni nem lehet…
Csillagok vezették léptem a magánynak útján,
Láttam kihűlt testét, végleg itt hagyott tán,
Egyedül az árnyéklétben, egyedül a teremtésben,
Egyedül az én utolsó, magányos perceimben…
|
||||
3. |
WitcheR - Néma gyász
07:31
|
|||
|
Néma gyász
Még élt a csendben a bánat,
Még belül dalolt a kín,
Haragom megfagyott a létben,
Mikor angyali szárnyakon,
Gyönyörű magányom,
Néma gyászt ígért…
Testemet tépte a szél,
A gyűlölet vihart akart,
Oszló hangomat kérte az ég,
De a jelennek lánca,
S a múlt magánya,
Csak néma gyászt szavalt…
Elmúlik egyszer a magányos pillanat,
Üvöltve tépném ki szívemből arcodat,
Múlttá lesz mindig a jelen volt pillanat,
Emléked tűnik, de a néma gyász megmarad…
Már nem vár rám a holnap,
Már nem vár rám az álom,
Fájón tekintek most az égre,
De a csillagok között,
A néma gyász örök,
S már emlékét sem találom…
Minden elmúlt bennem,
Minden üres, kietlen,
Emlékképed a messzeségben,
Miért keresem,
Mikor a puszta létben,
Néma gyászt ígértem?
|
||||
4. |
WitcheR - Esőnap
08:56
|
|||
5. |
||||
|
Keresztúton…
Megőrjítenek az árnyak, hangjuk emésztő bánat,
De sikolyom némán süvít, az éjszaka magányában...
Kihűlt hajnalok ölén, az elmúlt idők álmát,
Csonkig égették a gyertyák, fényük megkopott már…
Semmi sem törheti meg, a lelkemen nyugvó átkot,
Kötélen megfeszülve, így látom a rút világot…
De mindig jött új holnap, mindig maradt remény,
Hogy láncaimat letépjem, az árnyéklét peremén…
A völgyek már ködben úsznak,
Az erdők csak téged hívnak,
A szél csendje füledbe súgja,
Hogy nem fordulhatsz vissza!
Mert kínoz a létnek átka,
Az éjfél hozott keresztútra,
Hamvakat szórj démonaidra,
Se ne nézz többé vissza!
Egy halott éjszaka volt, mikor szívemre szakadt a múlt,
De az erdő reményárnya, újra jövőt adott…
Fájdalom kísérte útját, csend lépteinek zaját,
Mélyen a lelkembe látott, s értettem némaságát…
„Mert kínoz a létnek átka, az éjfél vigyen keresztútra,
Ott hamvakat szórj démonaidra, se ne nézz többé vissza…
Mert nincs jövője annak, akinek múltja sincs,
De a múltban élni átok, s kiút belőle nincs…”
|
||||
If you like Néma gyász, you may also like:
Joseph Hawker subverts the musical and sociopolitical status quo with a black metal triptych that's as incendiary as it is impressionistic.
go to album
Beyond The Palest Star
by VORGA
featured on Bandcamp Radio Mar 29, 2024
go to album
The second part of a symphonic black metal epic in which the dead rise and wreak havoc on humankind.
go to album
Magnificently brutal black metal from Norway’s Cor Scorpii, the songs on “Ruin” update the genre’s classic sound with new intensity.
go to album
featured on Bandcamp Radio Mar 18, 2022
go to album
Véhémence - Par le Sang Versé
by Véhémence
Mixing medieval folk and black metal, the French band take us an epic — and loud — jaunt through medieval times.
go to album
Wind, Breeze, or Breath
by STARER
Another scorcher from the phenomenal one-man black metal outfit STARER, with mind-flaying riffs and eerie tremolo-picked melodies.
go to album
